A kígyókrol amit tudni kell

A királypiton(Python regius) a kígyók(Serpentes) rendjébe és a pitonfélék(Pythonidae)családjábatartozik. Gyakori terráriumi állat világszerte.

Élőhelye:

A királypiton nagy területen elterjedt faj Afrika nyugati és középső területein. Elterjedési területe Gambiától keltre egészen Szudánig elhúzódik.

Nagy elterjedési területén belül sokféle élőhelytípuson előforduló faj, a trópusi esőerdőktől kezdve a száraz, kisebb füvű szavannákon át egészen a mezőgazdaságilag művelt területekig.

Megjelenése:

Kisméretű óriáskígyó, az afrikai pitonok között ez a faj a legkisebb. Testhossza 90–180 cm. Mintázata és színe változatos.

Életmódja:

A száraz évszakban nappal emlősök ásta földalatti üregekben rejtőzik, míg éjszaka vadászik kisebb gerincesekre, elsősorban rágcsálókra. Látása gyenge, elsősorban a száján lévő hőérzékelő szervre hagyatkozik.

Éjszakai állat, azonban, mikor esténként lehűl a levegő 21 C° fok alá, időszakosan felhagy a vadászattal. Ilyen hideg leginkább decemberben és januárban van az élőhelyén.

Két vagy három évente tojik, a tojásait földalatti üregekbe rakja. A nőstény a tojások köré tekeredik, és a kis pitonok kikeléséig velük is marad. Ez időszakban nem táplálkozik, csak a tojásokat védelmezi, és izommunkájával melegíti. A költés az egészséges nőstényt nem viseli meg, de ha az amúgy is legyengült, jelentősen leromolhat az állapota. A tojásból kikelő kis pitonok már önálló életre képesek. A kikelt kicsik gyakran még egy napot a tojásban maradnak, csak a fejüket dugják ki.

A fiatal pitonok 3–5 éves korukra ivaréretté válnak, és akár 20 évig is élhetnek. A leghosszabb ideig élt királypiton 48 éves korában pusztult el.

A királypitont nemcsak bőréért, hanem húsáért is vadásszák, amely számos afrikai törzs kedvelt csemegéje. Veszély esetén labdává gömbölyödik, fejét és farkát elrejti. Ekkor akár görgetni és tologatni is lehet, ezért kapta angol nevét (ball python=labda piton).

Terráriumi tartása:

A királypiton kedvelt terráriumi állat, egyrészt kis mérete, másrészt kevésbé agresszív természete miatt. A királypitonok ugyanis ritkán harapnak, könnyen kézhez szoktathatók. Mivel hivatalosan sem tartoznak a veszélyes állatok körébe, engedély nélkül tarthatók, természetesen – védett állatról lévén szó – a megfelelő származási igazolások birtokában. Száraz, meleg terráriumban kell tartani, de biztosítsunk számára egy vizes medencét, vagy nagyobb tálat amelybe szívesen merítkezik. A terrárium kerülete legyen a piton testhosszának legyalább kétszerese. A terrárium hőmérséklete 25–30 Celsius-fok között legyen, egy olyan melegedő ponttal (pl. infralámpa alatt), ahol a hőmérséklet eléri a 32 Celsius-fokot. Esténként érdemes visszavennünk a melegből, 20–24 Celsius-fokra, hogy a természetes napi hőingadozást biztosítsuk. Lehetőleg tartsuk be a trópusokra jellemző 12–12 órás fényperiódusokat.

Szaporitása:

A sikeres szaporításhoz különítsük el egymástól a hímeket és nőstényeket, valamint csökkentsük a terrárium hőmérsékletét az esti időszakban 20 Celsius-fokra. A több hét eltelte után újra összeengedett kígyók remélhetően párzanak; a párzás eredménye körülbelül 1 hónap múlva 4–7 tojás lesz. A párzási idő végére állítsuk vissza a hőmérsékletet. A tojásokat rábízhatjuk az anyára, de ha szükség van rá, keltetőt is használhatunk. Előbbi esetben ne etessük az anyaállatot a költési időszakban. A keltetőben 29–32 Celsius-fokot, és 90-100% közötti páratartalmat biztosítsunk (egyesek szerint ajánlatos 65–75%-on kezdeni, majd folyamatosan emelni majdnem 100%-ra).